Akadálymentes Túra, segítőkkel a Gellért-hegyre 2017.05.01.

Posted by on 2017. április 8.

Akadálymentes Túra, segítőkkel a  Gellért-hegyre
A Gellért-hegy Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 m magas kiemelkedés. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma páratlan látvány. Az UNESCO a Gellért-hegy tetején fekvő Citadella erődjével, a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.
A Hegyalja úton átjutva érünk el a Gellért-hegyi vízeséshez, mely szemben az Erzsébet híddal gyönyörű látványt kelt. A Dunára néző meredek sziklafal és a tetejéről nyíló pesti panoráma lenyűgöző látvány. Budapest ékkövének is szokták nevezni. Az Erzsébet híddal szemben látható a Gellért-hegy oldalán található vízesés. A vízesés aljától a tetejéig hangulatos lépcsősor vezet fel, melyen továbbhaladva feljuthatunk a Citadelláig.
A Citadella felé vezető úton Szent Gellért, az első magyar vértanú szobra fogad bennünket a Gellért-hegy oldalában lévő félköríves, árkádos építmény közepén. A kompozíció főalakja, Szent Gellért püspök, jobbjában keresztet emel az ég felé, a mellékalak a pogány magyar vitéz. Az 1904-ben felállított 7 méteres bronzszobor Jankovits Gyula, a pogány vitéz Gárdos Aladár szobrász alkotása. A hegy oldalán álló együttest Francsek Imre építészt tervezte. Szent Gellért szobra egyike a Ferenc József király által adományozott 10 szobornak. Az eredetileg 3 méteres magasságúra tervezett szobor nagyságát azért növelték, hogy jobban érvényesüljön a Duna partján, a Szent Gellértről elnevezett Gellért-hegyen, és ne vesszen el a hegy tömegében.
A hegy északi lejtőjének ösvényein gyalogolva néhány perc alatt juthatunk a csúcsra. A Gellért-hegy a Duna jobb partján álló, 235 méter magas kiemelkedés. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma lenyűgöző látvány. Budapest ékkövének is szokták nevezni. 1987 óta a világörökség része. A 139 méterrel a Duna szintje fölé magasodó dolomit sziklatömb a Dél-Budán húzódó lánc egyik tagja, amelynek anyaga a felső triászban képződött ún. fődolomit, de hegyei később, a pleisztocén során emelkedtek ki, és töredeztek össze az itteni tektonikus törésvonal mentén. Ezen töréseknek köszönhetik létüket a budai hőforrások is. A Gellért-hegy barlangjai a törések és a melegvizes kioldódás segítségével jöttek létre. Talán a leghíresebb a részben mesterségesen tovább bővített Szent István barlang, amely ma a Pálos Rend kápolnájának ad otthont. A Gellért-hegy ma a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. A környezet már rég nem a természetes, de egyes – főleg a nehezen hozzáférhető – helyeken megmaradtak az eredeti élővilág egyes képviselői. Ilyenek például a kőris- és hársfák, a karsztbokorerdők és a gyertyános-tölgyesek. A meredek, sziklás keleti részeken még fennmaradt a dolomitsziklagyep, a csikófark (Ephedra distachya), és a Magyarországon csak itt élő sárgás habszegfű. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellérthegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.
A hegy csúcsán foglal helyet a Citadella, az 1854-ben emelt erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, elrettentésül épített a Habsburg uralkodóház. A citadella olasz szó és fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt, vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt. A 220 méter hosszú, 12-16 méteres falmagasságú erődöt Julius Jakob Haynau építtette. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat sosem vetették be és kizárólag díszlövések leadására használták. 1897-ben a Citadella az akkor 25 éves főváros birtokába került. Ekkor a falát egy részen jelképesen megbontották, jelezvén, hogy katonai szerepe megszűnik. Az 1960-as évektől kezdve idegenforgalmi szerepet szántak neki, ezért átalakították: szállót és vendéglőt nyitottak benne. Vonzerejét elsősorban a falairól nyíló elsőrangú kilátásnak köszönheti: a hegy lába előtt elterülő város képe valóban páratlan.
Kilátás a Gellért-hegy tetejéről észak-kelet felé
Kilátás a Gellért-hegy tetejéről dél-kelet felé
A Citadella déli csücskében 1947-ben emelték Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását, a Szabadság-szobrot. Az eredeti, több kisebb szobrot is magábafoglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították. A kommunista rezsim bukása és a szovjet „felszabadítás” átértékelése után a szoboregyüttest jelentősen átalakították és a szovjetekre való utalásokat eltávolították. A rendszerváltás, 1990 után több párt- és civilszervezet kezdeményezte a szoborcsoport eltávolítását, ezért a szovjet katona szobra a  Szoborparkba került, de vita bontakozott ki arról, mi legyen a főalak sorsa: sem a lebontás, sem a változatlanság nem tűnt jó megoldásnak. A lebontás kezdeményezése a lakosság részéről jelentős ellenállásba ütközött, mivel az emlékmű békét sugárzó és kellemes alakja 45 év alatt Budapest jelképévé vált, amit a lakosság és a turisták szívesen látogattak. A budapesti városképet szinte minden irányból uraló szobor az építménnyel együtt 40 méter magas. A pálmaágat két kezében magasra tartó nőalak, a szabadság géniuszának bronzszobra 14 méteres. Talapzatának felirata: “Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért”.
A Gellért-hegyről déli irányba, azaz lefelé sétálva, kacskaringós, helyenként a pesti panorámával szegélyezett ösvényen jutunk el a  Sziklatemplom bejáratához. Építését dr. Lux Kálmán tervei alapján 1931 tavaszára fejezte be Weichinger Károly. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépült a templomhoz, a Gellért-hegy Duna felőli oldalán. A magyar pálosoknak a rend megszüntetése után 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon. A sziklatemplom a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára készült. 1950-ben a kommunista rendszer eltörölte a szerzetesrendeket Magyarországon. 1951 húsvéthétfőjén az Államvédelmi Hatóság betört a sziklatemplomba, és begyűjtötte a pálosokat. A szerzeteseket egyetlen éjszaka alatt teherautókra rakták és elszállították. Voltak akiket kivégeztek, a többieket pedig koncepciós vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A bejárata feletti sziklaoromra 1936-ban állított kivilágított fakeresztet 1951-ben ledöntötték. Az 1960-as évek elején 2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, majd a kolostort az Állami Balett Intézet kollégiumaként használták. A Magyar Pálos Rend a kommunista rendszerek összeomlásakor 1989. augusztus 27-én a templomot és a kolostort újra megnyitotta. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották. A betonfal egy darabját a templom bejáratának jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra alatti interregnumra. Az új keresztet Pomsár András építész tervezte, felállítására 2001-ben került sor. Az építőmesterek e kereszt utolsó darabját pontosan azon a napon szerelték be, amelyen ötven évvel korábban ideológiai okokból lerombolták.
A két percre lévő Gellért téren ismét megpihenhetünk, s egyúttal utunk végére értünk. A Szent Gellért tér Budapest XI. kerületének része, s a Duna partján, a Gellérthegy lábánál található. A 2002-ben felújított tér névadója Gellért püspök. A felszín alatt hőforrások nyílnak, amelyekből a Gellért Szálló fürdőjét látják el gyógyvízzel. A téren keresztül halad át nap mint nap Dél-Buda közlekedésének jelentős része. A 7-es, 86-os, 173-as, 233E jelzésű autóbuszok, valamint a 18-as, 41-es, 47-es és a 49-es villamosok állnak meg a téren. A Duna-parton található az egykori budapesti hidroplán-állomás emléktáblája. 1919. november 16-án a a 30 ezer fős Nemzeti Hadsereg élén fehér lovon teátrálisan bevonuló Horthy Miklós ellentengernagyot a téren fogadták Budapest vezetői. 1945 és 1989 között a téren állt az egyik fővárosi szovjet hősi obeliszk. Az Antal Károly tervezte szobor helyének kijelölését és a kivitelezési munkálatokat is a szovjetek végezték, de a költségeket a magyaroknak kellett megfizetniük. Az 1956-os forradalom alatt megrongálták, feliratokkal borították. A rendszerváltozás után lebontották, helye 2002-ig üres volt.
A téren még három látnivaló fogad bennünket: középen találjuk az  Ivókutat (Forrásházat), mely építésekor építési engedélyének hiánya miatt viták tárgya volt, s amelyet egyesek reneszánsz jurtának neveznek. Az épületet 2003 áprilisában adták át, tervezője Dévényi Sándor. Az ivókút kiöntőiből a tájékoztató szerint nyolc gyógyforrás vizét lehet fogyasztani, de a valóságban csapvíz folyik belőle. A kút üzemeltetője 2004 júniusától a Fővárosi Vízművek.
A kút mögött emelkedik a Gellért Szálló és Gyógyfürdő épülete, melyet 1918-ban adtak át a közönségnek. Tervezőik Hegedűs Ármin, Sterk Izidor és Sebestyén Artúr voltak. A Gellért Szálló helyén már az Árpád-korban is meleg vizes nyílt fürdő működött. A török korban Aga-ilidzse (Aga-fürdő) vagy más néven Adzeike-ilidzse (Szüzek-fürdője) később gyógyiszapja miatt a „Sáros fürdő” nevet kapta. Sáros fürdő helyén lévő épületeket a főváros 1894-ben, a mai Szabadság híd építésekor lebontatta. Helyükön fürdőszálló építését tervezték, de költségvetési nehézségek, majd a háborús viszonyok miatt az építkezés elhúzódott. Az új Gellért gyógyfürdő és szálló, melyet Sterk Izidor, Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin tervezett kései szecessziós stílusban, végül 1918-ban nyílt meg. Harminc évvel később a két kiszolgálóegységet elválasztották egymástól. A Gellért Szálló ma négy csillagos fürdő- és gyógyszálló, a Gellért fürdő pedig komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleggel (nappali kórház), inhalatóriummal rendelkezik.
A tér déli sarkában van a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) északi, oldalsó bejárata. Az Egyetem közkedvelt elnevezése Műegyetem. Legnagyobb, központi épületét, a „K” épületet 1909-ben építették fel Hauszmann Alajos tervei alapján. Az Egyetemen számos szervezeti egység, csoport, intézmény működik: Építőmérnöki Kar, Gépészmérnöki Kar, Építészmérnöki Kar, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Közlekedésmérnöki Kar, Természettudományi Kar és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar.
Gellért-hegyi sétánk ezzel véget ért